vivó
Habala Péter Pál 1957-ben kezdte a vívást Uray Zoltán és Pellegrini
Adalbert irányításával a kolozsvári Dinamónál. 1959-ben bronzérmet
szerzett az országos ifjúsági bajnokságon tőrben, és tagja lett az
ifjúsági nemzeti válogatottnak. Négy év után a megszűnő Dinamótól a
KMSC-hez igazolt 1961-ben. Ebben az évben megnyerte az országos
sportiskolai bajnokságot mind tőrben, mind pedig párbajtőrben. 1963-ban
beválogatták az országos ifjúsági csapatba, amelynek 1965-ig volt a
tagja. 1964-ben a csapat alapembereként a bécsi ifjúsági vb-re készült,
de a megmérettetés előtt sérülést szenvedett. Az országos elsőséget nem
tudta visszaszerezni, de a második helyet csapatszinten hatszor,
egyéniben pedig egy alkalommal érte el. 1969-ben az egyéni tőrvívás
harmadik legjobbjának bizonyult a felnőttek között Romániában, de ekkor
már nem kolozsvári színekben vívott: 1966-ban a Brassói Dinamóhoz, majd
1968-ban, egyetemi tanulmányai alatt a bukaresti Egyetemi Csapathoz
(CSU) igazolt. Bukaresti évei alatt a felnőtt válogatott tagja volt, de
az 1967-es világbajnok és 1969-es világbajnoki bronzérmes csapatba
(amelyben Mexikó olimpiai bajnoka, Ionel Drâmba is szerepelt) „nem fért
bele”. 1972-ben abbahagyta az aktív sportolást.
Tanulmányai befejezése után, 1973-ban Bukarestből hazatérve a kolozsvári
városi sportklub, a KMSC vívószakosztályában két kiváló, tapasztalt
szakember kolléga várta. Az ifjú edző átvette a tőroktatást, míg id.
Guráth Béla (58) a párbajtőr, Rohonyi László (37) pedig a kard
fegyvernemét tanította. Több mint 22 év alatt sportolók nemzedékét
oktatta, tanítványai mind egyéniben, mind csapatban számtalan országos
és nemzetközi sikert értek el. 1990 és 1993 között mint szövetségi
kapitány jó eredménnyel vezette a férfi tőr nemzeti válogatottat, három
világbajnokságon vett részt. Volt tanítványát, Mugur Codreanut szakmára
nevelte, először mint segédedző, később vezetése alatt a szakosztály
kiváló eredményeket ért el.
1994-ben versenyvizsgával elnyerte a Gheorghe Dima Zeneakadémia
testnevelő tanári tisztségét. Hű maradt a víváshoz, kidolgozta a
színpadi vívás alapjait, doktori disszertációját könyv formájában is
kiadta A színpadi vívás az opera és balett előadásokban (Scrima scenică
în spectacolul de operă şi balet) címen. Országszerte több mint negyven
színház-, opera- és balettelőadásban rendezte a vívójeleneteket.
Romániában minden bizonnyal ő az egyedüli ilyen magas fokú végzettségű
szakember!