• 2009. október 23., 09:08
A Kolozsvár Társaság szervezésében zajló Kolozsvár-napok keretében
avatják fel 23-án, pénteken a Szakáts Béla temesvári szobrász tervei
alapján készült 1956-os emlékművet a kolozsvári Sétatéren.
Emlékmű és emlékezés ’56-ra
• Fotó: Biró István
Két és fél éves huzavona után pénteken 4 órakor avatják fel Kolozsvárott
a Sétatér Szamos felőli oldalán lévő sétányon a Szakáts Béla
szobrászművész tervei alapján felállított 1956-os emlékművet. Az emlékmű
felállítását annak idején a Kolozsvár Társaság tagja, Tibád Zoltán
javasolta, és a Kolozsvár-napok elnevezésű október 7–24 között zajló
rendezvénysorozat keretében avatják fel – mondta el lapunknak Kántor
Lajos, a társaság elnöke.
Így 2005-ben a Kolozsvár Társaság meghívásos pályázatot hirdetett meg,
melyre 12 erdélyi magyar szobrászművészt hívtak meg. Gergely Zoltán,
Bocskay Vince, Szakáts Béla, Sánta Csaba, Tőrős Gábor, Hunyadi László,
Jecza Péter, Kocsis Rudolf, Vetró András, Kolozsi Tibor, Varga Mihály és
Deák Árpád közül végül tizenegyen nyújtottak be összesen 12 pályaművet.
A Kántor Lajos, Dávid Gyula, Gergely István, Tibád Zoltán, Jakobovits
Miklós, Koós András, Murádin Báyer Katalin, Maczalik Arnold és Dáné
Tibor Kálmán alkotta zsűri titkos szavazással döntötte el, melyik
pályamű kap lehetőséget a köztéren való felállításra. A pályázat
eredményét 2006 januárjában hirdették ki, eszerint a legtöbb voksot a
temesvári Szakáts Béla munkája kapta.
A Kolozsvári Társaság jelentkezett a magyarországi Ötvenhatos
Emlékbizottság pályázatára, ahol „hosszas huzavona után” jelentősebb
összeget kaptak, amely azonban még távolról sem fedezte az emlékmű
felállításának költségeit – részletezte Kántor Lajos. A hiányzó részt a
Communitas Alapítvány adta az emlékműre.
„Noha a bukaresti Országos Műemlékvédelmi Bizottság egy nap alatt
jóváhagyta a tervet, sőt meg is dicsérték a tervezetet, a kolozsvári
városi tanácsnál évekig húzódott a jóváhagyás. Bár a tanácstagok is
többségi szavazással jóváhagyták az emlékmű felállítását, de minden
lépés után szükség volt egy újabb engedélyre” – magyarázta Kántor. Így
2006 helyett 2009 elején született meg a végleges határozat az emlékmű
jóváhagyásáról, de ekkor úgy határoztak, hogy az avatással várnak
október 23-áig – tette hozzá a Kolozsvár Társaság elnöke.
Az ajtó két oldala
„Szakáts Béla munkája véleményem szerint a legolvashatóbb az annak
idején beérkezett pályaművek közül. A mű egy rézlemezekből megformált
ajtó, melynek egyik felén rácsok vannak, börtönajtót imitálva, a másik
oldalán stilizált napsugarakat láthatunk, ez a szabadságot
szimbolizálja. Azért olyan kifejező ez az alkotás, mert benne van a
rabság, a szorongás, és a felszabadulás reménysugara is. Az ajtó
fémkeretén »In memoriam ’56« felirat szerepel” – magyarázta Kántor.
Az avatóünnepségen egyébként Magyarországról Szili Katalin, a román
részről Smaranda Enache lesz jelen, de a meghívottak között szerepel az
’56-os meghurcoltak közül Dávid Gyula és Raoul Volcinschi, az RMDSZ
képviseletében Markó Béla pártelnök, a Kolozsvár Társaság részéről pedig
Kántor Lajos. Hogy a városházától a polgármester vagy valamelyik
alpolgármester lesz-e jelen az ünnepségen, még nem derült ki – tudtuk
meg csütörtökön Kántor Lajostól. A szobrot a magyar egyházak püspökei
felszentelik, és két ’56-os vers is elhangzik.
Rendezvények sora Kolozsváron
Az avatóünnepség egyébként a Kolozsvár Társaság október 7-étől zajló
Kolozsvár-napok rendezvénysorozatának része. A szintén az október 23-i
megemlékezésekhez kapcsolódó rendezvények közül Kántor Lajos a
csütörtökön hat órakor megnyitott Kolozsvári barokk című
fényképkiállítást emelte ki, mely kolozsvári fotográfusok munkáit
mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera épületének emeleti előcsarnokában,
és a csütörtök este héttől magtartott operagálát, melynek keretében
Erkel-, Liszt-, Csíky Boldizsár- és Kodály-műveket játszott a magyar
opera társulata.
Szintén a Kolozsvár-napok részeként október 24-én a Kolozsvár Társaság
székhelyén Cs. Szabó Lászlóra emlékeznek, beszédet mond Pomogáts Béla,
valamint a társaság galériájában lévő állandó Cs. Szabó-emlékkiállítás
is bővül többek között az írónak tavaly decemberben post mortem odaítélt
Magyar Örökség díj oklevelével, valamint további, a budapesti Petőfi
Irodalmi Múzeumtól kapott dokumentumokkal. Ugyancsak szombaton 12 órától
Jancsó Miklós Bajor Andor írásaiból összeállított bohózatát élvezhetik
az érdeklődők, ezt követően fellép a kolozsvári Szomszédnéni Produkciós
Iroda is.
A rendezvénysorozat záróakkordjaként szombaton 7 órától a Népművészeti
Múzeumban Haydn-emlékhangversenyre kerül sor.
