Szerkesztő: Kántor Lajos
Fél év (vagy még annyi sem) a húszhoz – 2010 végén már a huszonegyhez – mérve nyilvánvalóan kicsi idő, hát még ha ezt az öt-hat hónapot (1989 decemberétől 1990 áprilisáig-májusáig) ahhoz az ezerhez vagy kétezerhez viszonyítjuk, amelyben a történészek Kolozsvár históriáját kutatják. Mégis, talán nem csupán az egykori, már akkori közszereplők életében jelentett valamit ez a rövid időszak; és nemcsak mint az RMDSZ hőskora érdemel utókori figyelmet, hanem mint az erdélyi magyarság újabb kori történetének egy olyan szakasza, amelyben a sötét diktatúrából szabadulva az önszerveződés néhány sikeres pillanatát véltük megélni, fellángolt a jövőnkbe vetett hit – és tapasztalnunk kellett, hogy a múlttól nehéz megszabadulni.
Fél év (vagy még annyi sem) a húszhoz – 2010 végén már a huszonegyhez – mérve nyilvánvalóan kicsi idő, hát még ha ezt az öt-hat hónapot (1989 decemberétől 1990 áprilisáig-májusáig) ahhoz az ezerhez vagy kétezerhez viszonyítjuk, amelyben a történészek Kolozsvár históriáját kutatják. Mégis, talán nem csupán az egykori, már akkori közszereplők életében jelentett valamit ez a rövid időszak; és nemcsak mint az RMDSZ hőskora érdemel utókori figyelmet, hanem mint az erdélyi magyarság újabb kori történetének egy olyan szakasza, amelyben a sötét diktatúrából szabadulva az önszerveződés néhány sikeres pillanatát véltük megélni, fellángolt a jövőnkbe vetett hit – és tapasztalnunk kellett, hogy a múlttól nehéz megszabadulni.
